Merre, meddig, hány méter?
Siklórepülővel Budapest-TMA alatt 2006-ban
(a 2006.04.12-i előadás jegyzete)

2007.05.10 óta nem érvényes. Viszont van egy aktuális, új ismertető.

Nyakunkon a szezon. Ideje felfrissíteni a légtér ismereteinket, inkább repülés előtt mint esemény után! Az alábbiak közérthető formában foglalják össze a Budapest környéki légterek megértéséhez szükséges alapokat, növendékek és dörzsölt pilóták számára egyaránt. Budapest-TMA alatt sosem volt egyszerű a siklórepülők élete, ráadásul 2000 óta folyamatosan csökkennek is a repülési lehetőségeink. De legyünk pozitívak és nézzük hogyan vehetjük igénybe a még megmaradt égi területeinket.

A Budapest környéki siklórepülésre malomkőként nehezül Ferihegy egyre növekvő forgalma. A nemzetközi repülőtér érkezési és indulási útvonalai kötöttek ugyan, de egy adott járat konkrét útvonala előre mégsem prognosztizálható, mert azt a légiirányítás az aktuális széliránytól és forgalmi viszonyoktól függően, a pillanatnyi körülményekhez igazodva jelöli ki. Ferihegy forgalma egy földre állított, szabálytalan alakú tölcsérben zajlik. A hatalmas tölcsér neve: Budapest-TMA ellenőrzött légtér, határai túllógnak Pest megyén. A tölcsérnek a földig érő szárát Ferihegy-CTR légtérnek hívják, ennek alján fekszenek a kifutópályák. A tölcsér tányérjának magassága a reptértől távolodva emelkedik, alatta a földfelszínig megmaradó hézag a mi „szabad repülésünk” színtere. A tölcsér tányérja alatti területen a földre dobáltak néhány fix méretű, de eltérő rendeltetésű dobozt, ezeket nekünk mindig el kell kerülnünk. Az egyik dobozfajtába csak külön engedéllyel szabad belépni ezért korlátozott légtérnek hívják és R betűvel jelölik. Ilyen például az R1, amit akár belvárosnak is nevezhetnénk. Egy másik dobozfajtában minden légiforgalom elől elzárt légtér van, a nevében a szám előtt P betű áll. Ilyen például a P2, a csillebérci atomreaktor fölötti légtér. Vannak trükkös dobozok is, például az A1 és A2, amik néha a helyükön vannak, máskor mintha nem is léteznének. Ezek ha működnek akkor műrepülőknek vannak fenntartva és ilyenkor számunkra tilos a berepülés. Hasonlóan tünékenyek a honvédségi lőterek fedeléül szolgáló, D kezdőbetűjű "veszélyes légterek", amik csak lőgyakorlatok idején működnek, de hétvégén sohasem. Ilyen például a D30, ami ráadásul területileg egybeesik az előbb említett A1-gyel. Ez azt jelenti, hogy mi csak akkor repülhetünk ezen a területen, ha sem lőgyakorlat, sem műrepülés nincs benne. Az eddigieken kívül már csak néhány különös alakú, felfújható magasságú doboz van, amiknek az a rendeltetése, hogy a legeredetibb módon, motor nélkül repülő pilóták ne érezzék teljesen kisemmizve magukat. Ezeket a dobozokat G-vel jelölik és mögötte számozzák. Például a G10-et minden március 15-én felfújják 1850 méter magasságúra és csak október 15-én eresztik le. Most már mindent tudunk, hogy megértsük a siklórepülőknek készült, http://www.galatech.hu/pg/dir/Bp-TMA_LatestMap.html címről letölthető térképet. Ezen, a nekünk mindig tilos területek: fehérek, a hegycsúcsokat * (csillag), a starthelyeket + jelöli. A letölthető térkép csak egy szemléltető segédanyag, nem helyettesíti a hivatalos ICAO térképet. A segédlet nem ad felvilágosítást Budapest-TMA tölcsérét övező területek légtereiről. A tölcséren kívül, ahol az ICAO térkép nem jelöl légteret, ott úgynevezett "szabad légtér" van, ami számunkra legfeljebb 2900 méter (9500 láb) AMSL magasságig ad lehetőséget VFR repülésre. Általánosan kimondható, hogy mielőtt bárhol belekezdenénk egy kitűzött útvonalú repülésbe, előtte nézzük meg az ICAO térképen, hogy mely légterek eshetnek utunkba. Ha ezek nem állandó üzemidejű légterek, akkor aktuális működéséről elindulás előtt érdeklődjünk telefonon a Repüléstájékoztató Központnál (FIC).

Számunkra dupla szerencse a budai hegyek megléte. Egyrészt mert csörlő nélküli starthelyeket és kényeztető emelőtereket kínálnak, másrészt ezeknek a hegyeknek köszönhető, hogy a tölcsért a budai oldalon magasabbra kellett szabni mint a pestin. A hegyek nélkül a budai oldalon is be kellene érnünk jellemzően 600 méter tengerszint feletti légtérmagassággal, ami siklórepüléshez olyan kevés, mint síeléshez a vasúti töltés oldala.

A ferihegyi kifutópályák ÉNY-DK irányúak, pontosabban fogalmazva: ellentétes végeik 130 fokra illetve 310 fokra néznek. (A nulla fok Észak, és jobbra forgással növekszik.) A párhuzamos kifutókat a széllel szembeni fel/leszállás érdekében délies szeleknél a DK-re néző 130 fokos irányba, míg északias szeleknél a 310 fokos ÉNY-i irányba haladva használják. A nulla elhagyásával, előbbi esetben 13-as, utóbbinál 31-es pályairányról beszélünk. Tehát a forgalom a kifutókat mindig, mindkét végükön használja, csupán a pályairánytól függ, hogy a kifutó adott végén éppen fel- vagy leszállnak.

Vannak egy reptér számára kötelező előírások. Ezek, a kényesebb manővert jelentő leszálláshoz kevésbé meredek pályát írnak elő mint a felszálláshoz, ezért adott szélirány mellett a légiirányítás a tölcsérnek a felszállás pályairányába eső, legalsó részéről le tud mondani a felfújható dobozok javára. Ezt az átengedést részletes szerződésen és hatósági engedélyen alapuló egyeztetés előzi meg, amiben a vitorlázórepülők és a siklórepülők kijelölt koordinátorai megigénylik az illető légteret. A térképről látható, hogy a 13-as pályairány a légtérigénylésnek sem szerencseszáma, mert a felfújt dobozok ilyenkor a leszállni készülő gépek útjában lehetnek. Ha az igénylés eredményes, akkor az illető doboz(oka)t felfújják az egyeztetett magasságra, amik ettől már belenyúlnak a tölcsér éppen nem használt aljába. Ezt a dobozmagasító folyamatot koordinációnak nevezik, a felfújható dobozokat koordinált légtereknek. Ilyenek a Dunakeszi reptér által koordinált G20, G21, G22, G23 légterek, amik kötött szabályok szerint, reprádió kapcsolattal, csak a Dunakeszi repülésvezető engedélyével vehetők igénybe. Érdekesség, hogy a tölcsér alján van egy állandó "horpadás", a G21 és G22 légterek már alapból, koordináció nélkül is belenyúlnak Budapest-TMA_6 (a szektortérképen citromsárga) szektorába, bizonyára a Gödöllői dombság hatására. A budai oldal koordinált légterei a G2/S és G2/V. Ez két légtér ugyanazon terület fölött! Előbbit a siklórepülők (sárkányosok, siklóernyősök), utóbbit a vitorlázórepülők koordinálják.

G2/S területe fölött a tölcsér alja a tengerszinthez képest 1050 méter magasságban húzódik. (A csak a tölcsért ábrázoló szektortérképen egybefüggő zöld terület). Koordináció nélkül G2/S olyan mintha nem is lenne, hiszen magassága éppen a tölcsér aljáig ér, a földtől a tölcsérig pedig nélküle is repülhetünk. De távrepülési szempontból kulcsfontosságú területen fekszik, mert rajta átjutni gyakorlatilag lehetetlen az 1050 méteres, koordináció nélküli alapmagasság alatt, akár ÉK-i szélben indulunk Óbudáról a Velencei tó felé, akár NY-DNY-i szélben érkezünk a Dunántúlról a fővároshoz. Ilyenkor a G2/S-en való átjutáshoz csak a doboz felfújása segít, amit egyedül a ferihegyi légiirányítás ügyeletes csúcsvezetője (SV) engedélyezhet. Hát így jártunk, a jogszabály a döntést az egyik érdekelt félre bízta. A doboz felfújása hiába jelenti nekünk az egyetlen átrepülési esélyt, ha a légiirányítók számára ez csak egy plusz akadály a monitoron, amit a felelősségükre bízott gépekkel ki kell kerültetni. Még szerencse, hogy vannak érző szívű supervisorok, akiknek a lelkét már megérintette a motor nélküli repülés.

 

Hogyan repülhetek a G2/S –ben?

Először is tudni kell, hogy a többi koordinált légtérben a légtérre szabad kilátással rendelkező állandó bázisról, repülésvezető irányításával, hivatalos repülési napló vezetése mellett, állandó rádiókapcsolattal, hatóságilag előírt-, áramszünetre is biztosított-, 3 hónapra archivált hangrögzítéssel repülnek. Adottságaink miatt mi siklórepülők ezeknek a feltételeknek nem tudunk eleget tenni. Az egyik választási lehetőségünk az volt, hogy "repülni nem kötelező", addig ne is repüljünk itt, amíg az előírt feltételeket nem tudjuk teljesíteni. Partnereink (a Hungarocontrol és a PLH) érdeme, hogy az egyeztető tárgyalásokon számunkra elfogadtak egy más alapokon álló rendszert, melyben a nekünk megadott légtér engedély aznap napnyugtáig érvényes és az értesíthetőség hiánya miatt nem vonható vissza. Ebben a rendszerben nincs bázis, nincs repvez szolgálat, nincs kötelező, hangrögzített rádiókapcsolat. Az éremnek persze megvan a másik oldala is: ha a 13-as pályának napnyugtáig esélye van akkor mi nem kaphatunk légteret, mert esetleges pályafordításhoz nem tudnánk mindenkit lehívni és a G2/S-t kiürítve visszaadni. Egy leendő új koordinációs megállapodáshoz vannak kidolgozott jobbítási tervek, életképes ötletek. A jelenlegi rendszerben leginkább jogszabályi támogatásra szoruló kérdés: ÉK-i irányból G2/S szabályos elérése.

Nézzük, hogyan kaphatunk esélyt a kulcsfontosságú légtér átrepüléséhez, hogyan is működik a koordináció? A G2/S siklórepülő légtér az 1.ábrán látható, egész évben működik, de csak koordináció alapján igényelhető. Magunk között szólva, termikek híján a téli félévben sosem fogjuk megigényelni. Területén (koordináció nélkül) a maximális magasságot a TMA tölcsér alja diktálja, azaz 1050 méter AMSL. Légteret igényelni csak a koordinátorok jogosultak. Bimbózó tekintélyünknek ártanak vele, ha ezért a légtérért mások is telefonálgatnak Ferihegyre. Minden nap, mindhárom koordinátor jogosult koordinációra, de hatékonysági okokból maguk között megállapodtak dátum szerint egy ügyeleti beosztásban. A napi dátumot osszuk el hárommal és az "ügyeletes" koordinátor:

0 maradékú napokon Csiga Sándor (20) 936-4507
1 maradéknál Kardos István (20) 943-5456
2 maradéknál Pereczes Zsolt (30) 949-3662

A koordinációs folyamat lépései:

1.    Igénylés: ha a meteorológiai feltételek távrepülésre alkalmasnak látszanak, akkor valamelyik koordinátor telefonon megigényli a G2/S légteret Ferihegytől.

2.    Elbírálás, válasz: Supervisor azonosítja az igénylő koordinátort, majd mérlegeli, elbírálja a légtérigényt és döntése meghozatala után visszahívja a koordinátort. Pozitív válasz esetén az SV kijelöl egy kezdési időpontot és meghatároz egy magasságot az alábbi készletből:

A légteret a kezdési időponttól napnyugtáig, legfeljebb a megadott magasságig vehetjük igénybe. A légiirányítás egyben azt garantálja, hogy általa irányított gépet nem hoz közelebb a dobozhoz mint oldalról 2.5NM (4.63 km) és föntről 500 láb (150 m). De a légtér felső határa fölött 150 méterrel már nemcsak lehet, hanem lesz is nagygépes légiforgalom! Továbbá vegyük figyelembe, hogy a mi hordozható magasságmérőink pontossága nem összemérhető a nagyvasak fedélzeti műszereivel, így akárki hibázik is, nem biztos, hogy még lesz reklamálási lehetőségünk.

3.    Közzététel: A koordinátor bárhol tartózkodik, az engedélyezett légtér adatait hivatalos közleményben azonnal közzéteszi wapos mobiltelefonjáról. A közlemény késedelem nélkül megjelenik és mindenki számára elérhető a c2 netes és wapos főoldaláról nyíló "Légtér" menüpontban. Itt álljunk meg egy köszönet erejéig, mert Lupus és Szabi a c2-n nemcsak helyet adtak de meg is írták ezt a korszerű, nemzetközi összehasonlításban is példa értékű tájékoztató rendszert, ami nélkül nem tudna működni a G2/S koordináció, a c2 rendszerbe épített biztonsági elemek nélkül pedig a PLH nem engedélyezte volna a működést.
A koordinált magasságú G2/S légteret Hármas-határhegy és Farkashegy vitorlázórepülői természetesen ugyanúgy használhatják mint mi. Sőt ők még repülés közben is értesülhetnek a légtér engedélyezéséről, hiszen állandó rádiókapcsolatuk van a repülésvezetőjükkel.

Tehát ha tudni szeretnéd mi van a légtérrel, akkor először ne a koordinátorokat hívd, hanem neten vagy wapon nézd meg a hivatalos közleményt. Ha látod, hogy még nincs légtér, akkor előnyös ha először az ügyeletes koordinátort hívod. A c2-n állandóan megtalálható aktuális légtér állapot közvetlen könyvjelzői:
interneten: http://www.pg.c2.hu/index.php?pid=69
wapon: http://pg.c2.hu/wap/airspace.php

G2/s koordinációjának eddigi működési tapasztalata pozitív, minden alkalommal megadták a légteret, amikor a körülmények lehetővé tették. A siklóernyősök bevonását a rugalmas légtérhasználatba én olyan próbaidősféle megmérettetésnek tekintem, melyben minden sikeresen (eseménytelenül) lezajlott koordinált légterű nap egy kicsit tovább építi a belénk vetett bizalmat. Ne felejtsük el, hogy a PLH a szerződésre csak nehezen, és csak egy évre adott hatósági engedélyt.

Fejlesztési terv: vezető informatikus-távrepülők kiváló ötlete alapján születik majd egyszer egy automata, email alapú, értesítő szolgáltatás, melyben arról értesülhetsz, hogy a fenti közzétételi címeken változott a hivatalos közlemény. A leendő értesítési listára olyan email címmel praktikus feliratkozni, aminél egy levél érkezésekor automatikus értesítést kapsz a mobilodra vagy más hordozható eszközre.

A témáról további információk, segédletek, pl. GPS-be tölthető légtér határvonalak, GPS-be tölthető TMA területi térkép, Google Earth-ben megnézhető légtérmodellek, légifotóra berajzolt szemléltető légtérhatárok és más érdekességek találhatók a www.galatech.hu/pg címen a Térképek menüpont alatt.

 

G2/S koordinált légtér
teljes területe

1. ábra

G2/S határa HHH felől érkezőknek
utcaszintű térképen

2. ábra

G2/S határa HHH felől érkezőknek
Google Earth légifotón

3. ábra

 

Kiemel(ked)ve Óbudáról

Minden térkép, oktatás és vizsga ellenére a siklóernyősökkel szemben vissza-visszatérően megfogalmazódott egy vád, miszerint a koordináció keretében megkapott G2/S légtér magasságát az óbudai légtérben történő kiemelkedésre is érvényesnek képzelik. Ebben a "tájékozatlanságban" én nem hiszek, ismétlésként mégis vegyük sorra az ÉK-i szeles Óbuda starthely légterére vonatkozó passzusokat.

Vegyük elő a TMA szektortérképet és bátran nagyítsunk rá a "+ Óbuda" jelölésű starthelyre. Egyértelműen látszik, hogy a starthely a számunkra 750 méteres plafont jelentő, okkersárgával jelölt, (ún. Budapest-TMA_4) szektor alatt fekszik. Más szavakkal, a lépcsőzetes kialakítású tölcsérnek a starthely fölötti darabja 750 méteren húzódik. Mivel ezen a területen nincs más légtér, a starthely környezetében mindenkor 750 méter AMSL a felső magassághatár. A starthely a tengerszint felett 450 méteren van, tehát a starthelyen lenullázott ALT2 (lánykori nevén QFE) szerint legfeljebb +300 méterig emelkedhetünk. Ennél nagyobb magasságra csak a lépcsőzetes tölcsér következő lépcsőfoka alatt, a zölddel jelölt, 1050 méteres (ún. Budapest-TMA_3) szektorban emelkedhetünk. E szektor alatt található a G2/S légtér is, ami narancssárga lett a Gx légtereket kiszínezve ábrázoló siklórepülő térképen. A G2/S légtérnek az ÉK felé néző határvonala (2.ábra, sárga vonal) Nagykovácsi és a Nyéki-hegy között egybeesik TMA_3 és TMA_4 szektorok közös határával. Ez a környék legkritikusabb légi határvonala, mert ÉK-ről legfeljebb 750 méteres magasságon szabad elérni, de az átlépésével legalább 1050 méterig emelkedhetünk, sőt ha megkaptuk a légteret, akkor még tovább, egészen G2/S érvényes koordinált magasságáig: 1350m, vagy 1700m, vagy 2000 méterig. Ez a határvonal a levegőből (3.ábra, sárga pöttyök) úgy azonosítható, hogy gyakorlatilag a Nyéki-hegynek a reptérrel párhuzamos gerincvonalán húzódik. A Nyéki-hegy Óbuda felől nézve a reptér túloldalán látható, elnyújtott, alacsony, erdős vonulat. Mögötte, a hűvösvölgyi BKV csomópont és a Gyermekvasút végállomása már a G2/S-ben van, de a széphalmi szerpentin még nincs benne! (2. ábra) A G2/S érvényes magasságát Érd vonalának eléréséig kell tartanunk, itt már a "szabad világ" kezdődik, mert a tölcsér alja innentől 6500 láb / 2000 méter AMSL-en húzódik (Budapest-TMA_2, kék terület).

 

Kardos István
utolsó módosítás: 2006. április 30.